Köleskőrözött

Rákattantam mostanában a gabonákra. Így pl a kölesre is (eMPetinek köszönhetően, ki pl. arról is felvilágosított, hogy ez az egyetlen gabona, melyben mind a 7 aminosav megtalálható) Lehet, hogy csak én vagyok lemaradva, és ettem eddig a jól megszokott finomságokat. Holott a gabonák is a "méltánytalanul feledésbe merült" kategóriába tartozik, annak ellenére, hogy döbbenetesen jó élettani hatásaik vannak, és nagyon jót tesznek a szervezetünknek. Az egyik kedvencem (szintén eMPeti nevéhez fűződik) a köleskőrözött.















Hozzávalók:
1 pálinkáspohárnyi köles (csak semmi grammozgatás)
2 ek tejföl,
1 kisebb fej lila vagy vöröshagyma,
metélőhagyma (vagy közkedvelt nevén schnidling)
só, őrölt köménymag, pirospaprika

A kölest általában 3-szoros vízzel írják, de a 4-szerest is elbírja. Érdemes előtte átmosni, majd a vízzel felöntve, pici sóval tűzre rakom. Fedő alatt lassú tűzön forr, és amikor már alig van rajta víz lezárom, és hagyom, hogy a maradék folyadékot is magába szívja. Amikor kihűlt, mehet rá úgy 2 ek tejföl (de ez ízlés szerint, a lényeg, hogy ne legyen túl folyós), az apróra vágott hagyma (a lilával esztétikailag is szebb) és a többi fűszer ízlés szerint. A köles erős gabona ízének egyébként a hagyma a legjobb 'ellenszere', úgyhogy azt ne sajnáljátok belőle.
Pirítóssal isteni!!

jó étvágyat,

györesz